Most, mielőtt megfagynánk és mindenki elkezdené magát a téli ruháiban egy ponton kötözött sonkának érezni, gondoltam, megosztok pár tapasztalatot azzal kapcsolatosan, hogyan vészeljük át a telet úgy, hogy ne vegyünk magunkra szó szerint mindent, amit látunk, mert a hőmérő higanyszála tartósan 0 fok alatt marad.
Engem ezek az időjárási adatok annyira megijesztenek, hogy hirtelen nem is tudok mihez nyúlni és a hidegtől való félelmemben ténylegesen jártam már úgy, hogy egész nap feszengtem, hiszen annyira kényelmetlen volt az a sok réteg, amelyeket magamra aggattam.
Én például úgy harcolok a hideg ellen, hogy nagy-nagy szőrös, vagy kötött dolgokat veszek fel, ami egyébiránt először nagy mackó képet fest a tükörben. Bármilyen vastag kabáttal járhattok így, hiszen még egy hónappal ezelőtt nem volt szükség a tollkabátokra és a bundákra. Az ember ahelyett, hogy NŐ, egy élő, mozgó kabátnak érzi magát, főleg, ha az egészségére is akar figyelni, akkor az a kabát combközépig/térdig leér. Tehát, mikoris ezt a mackó képet látjuk a tükörben, egyáltalán ne rettenjünk meg. Én úgy fogalmazom ilyenkor, hogy érzéki csalódásnak vagyunk az “áldozatai”. Ami nem teljesen igaz, de mindenképpen fontos megjegyezni. Amikor a tél első hónapjaiban felvesszük a legmelegebb kabátunkat, meg kell barátkoznunk azzal, hogy vaskosabbnak fogunk tűnni. Ez nem jelenti azt, hogy azok vagyunk, hanem a réteges vastag öltözködés miatt egy jó pár centivel szélesebbek vagyunk. Ezért mindig azt mondom, hogy ne elsőre ítéljünk, várjunk, míg a szemünk megszokja a nagy vaskos anyagokat és egy idő után viszont nem érezzük abnormálisnak a vastagságot. Nagykabátot is inkább ténylegesen a tél eljövetelével ajánlom, hogy vásároljatok magatoknak, mert akkor már a szemünk megszokta magunkon és másokon a plusz centiket, ruhák formájában, így nem fogunk egyből elfordulni a tükörből akkor, amikor a hosszú meleg kabát jetivél változtat minket.
Nekem a hideg ellen a szőrmebunda vagy a nagy kötött darabok az igazi fegyvertáram, s én még magas is vagyok, ezért én valóban egy kis szőrös óriásnak nézek ki, ha a legmelegebb kabátomat öltöm magamra. Először ez is nagyon furcsának tűnik, de az a helyzet, hogy lúd legyen kövér alapon inkább minél nagyobb térfogatú dolgokat veszek magamra, mert így lehet talán viccet csinálni ebből az iszonyú hideg, tűrhetetlen időjárásból. Ezért, ha bárki medvének szólít ezekben a hónapokban (ami megtörtént már), mindig nevetek rajta és rájövök, hogy ez a lényeg. Inkább nevessünk a melegben, mint fázzunk, de nézzünk ki vékonynak. Én azért is szeretem ezt a megoldást a hideg ellen, mert ha van egy fajsúlyos, de minden hideget kivédő darabunk, akkor az alá már 2 réteget felvenni elég is lesz, így kényelemben és melegben leszünk. Mi kell még?
Ezek voltak a téli tapasztalataim, remélem tudtam nektek ezzel segíteni, köszönöm a figyelmet, szép napot kívánok mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: